1067 Budapest, Csengery u 84.
Információk
Termékek
Alkatrészek
Apple
Adathordozó
Billentyűzet, egér
Fotó, videó
Értékcsökkent termékek
Hálózati eszközök
Komplett PC
Kábelek, átalakítók
Konzol, játék
Monitorok
Menetrögzítő kamera
Nyomtató
Notebook, Tablet
Projektor
Szórakoztató elektronika
Vállalati adattárolás
Synology NAS
XP-Pen
Szoftverek
Wacom
AjándékkártyaSamsung Odyssey OLED G8 teszt
<p><strong>A teljes nevén Samsung Odyssey OLED G8 S34BG850SU új gaming monitor (nem tévesztendő össze a már tesztelt Odyssey Neo G8-assal) + okos monitor extra tulajdonságai – mint a 21:9-es formátumú képernyő, a 175 Hz-es frissítés, és a FreeSync Premium – „eltörpülnek” amellett a tény mellett, hogy a kijelző panel nem LCD, hanem OLED. Mivel ez az első ilyen PC monitor – egyúttal a Samsungnak is az első OLED monitora –, amelyet közelebbről megvizsgálhattunk, izgatottan láttunk neki a tesztelésnek.</strong></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/Samsung_G8_OLED S34BG850SU/01.jpg" alt="" /></p>
<p style="color: #279ad2; font-size: 14pt;"><strong>Röviden az OLED-ről</strong></p>
<p>Mint olvasóink előtt bizonyára ismert, az <i>OLED</i> jelentése: szerves vegyületből készült fényemittáló dióda (organic light-emitting diode), amely elektromos áram hatására fény kibocsátására képes, és ezt nagyon kis méretben tudja produkálni. A közönséges LED-től nemcsak abban különbözik, hogy a LED anyaga szervetlen félvezető, hanem az elvi működése is más. Az LCD-től pedig még inkább különbözik, abban, hogy <i>„önvilágító” fényforrás</i>, míg az LCD passzív <i>fényszelepként </i>működik. Az OLED egyelőre felülmúlhatatlan előnye, hogy nagyon magas kontrasztú kijelző készíthető vele, a jobb napokat látott plazmához hasonlóan. (A lehetséges jövőbeni versenytárs a <i>mikro-LED </i>lehet, amely az OLED hátrányai nélkül nyújthatja az OLED előnyeit.)</p>
<p>Az OLED kutatása évtizedek óta folyik, és eljött az az idő is, amikor – elsősorban a televíziók piacán – az OLED panelek versenyképes alternatívát nyújtottak/nyújtanak az LCD panelekkel szemben (jobb minőséget, bár egyelőre magasabb áron).A PC monitorok esetében sokkal később és lassabban kezdett terjedni az OLED – és az még jelen időben is így van. Hogy ennek mi az oka, arra később rátérünk.</p>
<p>Az OLED kijelző panelek fejlesztésének két „központja” volt és van, az LG és a Samsung – és mindkettő a saját útját járja. Az LG nagyjából 2010 óta töretlenül és eredményesen kitart az OLED mellett, a Samsungnak volt egy néhány éves OLED-tagadó korszaka, majd – magasabb szinten és más technológiával – visszatért az OLED panelek fejlesztéséhez. Korábban több más világcég is próbálkozott az OLED kijelző panelekkel, de elég hamar letettek erről.Pl. a Sony, a Panasonic és a Philips OLED televíziók panel-beszállítója ma is az LG.</p>
<p>A nehezen leküzdhető alapprobléma kezdettől fogva az volt, hogy az eredeti elképzelés szerinti OLED <i>RGB szubpixelekből</i> álló pixelstruktúra önmagában <i>kis fényerejű</i> panelek készítését tette csak lehetővé (pedig más szempontból ez lehetett volna az ideális megoldás). A struktúrával más gondok is voltak, mint pl. a három alapszínt emittáló anyag eltérő élettartama, illetve öregedési sebessége, továbbá a statikus képelemek „beégésének” vagy legalábbis „szellemkép” formájában való tartós megmaradásának (image retention) veszélye. Ez utóbbiak lényegében kiküszöbölhetők, vagy legalábbis a veszély minimálisra csökkenthető, de a<i> fényerő</i>növelésére ki kellett találni valami átütő megoldást.</p>
<p>Az LG válasza a <i>WOLED</i>, más néven a <i>WRGB OLED</i> volt, ami azt jelentette, hogy az RGB szubpixelek mellé „elhelyeztek” egy fehér szubpixelt, amely ugrásszerűen meg tudta növelni az elérhető fényerőt. Ezt azonban nem úgy kell elképzelni, hogy a négy szubpixel négyféle színű OLED, hanem úgy, hogy fehér OLED cellák fölé egy olyan <i>színszűrő réteget</i> helyeztek, amelynek (egy pixelhez tartozó) bizonyos pontjai R, G, B szűrést végeznek, bizonyos pontok pedig változatlanul áteresztik az alattuk lévő réteg fehér fényét.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/Samsung_G8_OLED S34BG850SU/02.jpg" alt="" /></p>
<p style="text-align: center;"><i><strong>Példa egy LD WOLED képernyő szubpixel struktúrájára. Más LG képernyőknél a szubpixelek alakja, mérete és sorrendje más lehet, de mind a négy szín megtalálható</strong> </i></p>
<p style="text-align: center;"><i><strong> </strong></i></p>
<p>Mivel mi most egy <i>Samsung monitort</i> teszteltünk, izgalmasabb számunkra a Samsung útja.</p>
<p> </p>
<p style="color: #279ad2; font-size: 14pt;"><strong>A Samsung QD-OLED</strong></p>
<p>A Samsung jó ideig ragaszkodott az említett „valódi”, RGB szubpixelekből álló OLED pixel, illetve az ilyen – természetesen aktív mátrix TFT – pixelekből felépített panel elképzeléséhez. Ilyen panelek voltak a cég Real OLED TV és Super OLED TV készülékeiben. Azonban megmaradt a <i>kis fénysűrűség</i>, és az alapszíneket szolgáltató szubpixelek eltérő élettartamának, illetve eltérő öregedésének problémája. Akárhogy erőlködött is a cég, igazán piacképes/versenyképes OLED TV-t nem tudott ezzel a technológiával létrehozni. A Samsung – mint később kiderült, nem véglegesen – elengedte az OLED-et.</p>
<p>Ezzel párhuzamosan azonban történt valami érdekes, amit nem a Samsung „talált ki” (ezt a Nanosys nevű cég tette meg még a 2000-es évek elején), de igazán sikeresen a Samsung alkalmazta egy új kijelzőtechnológia kifejlesztésére. Ez pedig nem más, mint a quantum dot (QD, kvantumszemcse). A kvantumszemcsék olyan, nagyon kis méretű félvezető kristályok, amelyek <i>fény hatására</i> bocsátanak ki <i>fényt</i>. Ez még önmagában nem különösebben érdekfeszítő, de az igen, hogy a QD által előállított fény egyrészt közel <i>monokromatikus</i>, másrészt a <i>hullámhossza nagyon pontosan változtatható</i> (hangolható) a kvantumszemcse méretének változtatásával. Ez a méret kb. 2 és 8 nanométer között van a látható spektrum összetevőinek előállításához.</p>
<p>A Samsung a kvantumszemcséket először az LCD kijelzők LED-es háttérvilágításának „feljavítására”, pontosabb színek és nagyobb színtartomány elérésére használta. Így született meg a QD-LED LCD panel, amelyet a cég kisvártatva nagyvonalúan QD-LED panelnek nevezett át, negligálva a képet kirajzoló LCD struktúra szerepét. Mellesleg, a LED háttérvilágítás ez esetben nem fehér fényű, hanem kék, amely nagyobb energiájánál fogva hatékonyabban tudja gerjeszteni a kvantumszemcséket.</p>
<p>További lépésként a Samsung nagyszerű innovációja az OLED kijelzők területén történt, nevezetesen a három különböző (RGB) OLED szubpixel helyett <i>egyféle (fehér) OLED</i>-et használ a háromféle méretű kvantumszemcséből kialakított, ám veszteség nélküli (aktív)„színszűrő” réteg gerjesztésére. A kvantumszemcsék alatt elhelyezkedő fehér OLED szubpixelek fénysűrűségét vezérli a videojel, az alapszíneket pedig a kvantumszemcsék határozzák meg. A kvantumszemcsék tehát nem a fényforrás és az LCD réteg között vannak (mint a QD-LED-LCD esetében), hanem magának a képnek a szubpixelei, az alattuk lévő megvilágító OLED szubpixelekkel együtt. Azt, hogy a Samsung OLED panelek szubpixel struktúráját a kvantumszemcsék határozzák meg, a tesztelt Odyssey OLED G8-as képernyőjéről készített makrofelvételünk ékesen bizonyítja:</p>
<p><img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/Samsung_G8_OLED S34BG850SU/03.jpg" alt="" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><em>A SamsungOdyssey OLED G8 képernyőjének egy kis felületéről készített makrofotón látszik a szubpixelek elrendezése és nagysága. A felvétel alátámasztja, hogy QD-OLED képernyőről van szó, a kvantumszemcsék mérete egyértelműen utal a színek hangolására a mérettel (a vörös fényt kibocsájtó kvantumszemcse mérete a legnagyobb, a kéké a legkisebb). Ennek nem feltétlenül kell így lennie, mert egy adott színű szubpixel több kvantumszemcséből is állhat</em></strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong><em> </em></strong></p>
<p>Azt, hogy a „fehér” OLED ezekben a kijelzőkben pontosan miből áll, vagy hogyan készül, a Samsung nem köti az orrunkra, de természetesen minimum két rétegből kell, hogy álljon, mivel a fehér fény összetett fény, egyetlen, közel monokromatikus fényű OLED-del nem állítható elő. A legegyszerűbb megoldásban is legalább két (komplementer) fény additív keverékeként lehet a fehéret „kikeverni”. A legvalószínűbb az, hogy a normál „fehér” LED-hez hasonlóan az elektrolumineszcens réteg (ezúttal OLED) „tandemben” működik egy foszforeszens anyaggal („foszfor” réteggel). A gyakorlatban ez kék OLED-et, és sárga vagy sárgászöld foszfort jelent. Persze ez csak találgatás, de az nem, hogy legkevesebb két, komplementer színű fényforrásra van szükség. Elvileg a másik lehetőség a kétféle szint (komplemeneter színeket) emittáló kétféle OLED „tandem” használata, de ez látszik a kevésbé valószínűnek.</p>
<p>A fentiek korántsem adnak teljes képet a különféle OLED-kijelző struktúrákról, nem beszélve az eltérő gyártástechnológiákról, és a kis méretű kijelzőkben alkalmazott OLED-képernyőkről, de a mélyebb leírás meghaladja tesztünk kereteit.</p>
<p> </p>
<p style="color: #279ad2; font-size: 14pt;"><strong>Az OLED és a PC-monitorok</strong></p>
<p>Térjünk vissza ahhoz a kérdéshez, hogy miért késlekedett annyit az OLED megjelenése a monitortechnikában (leszámítva a videós/filmes célokra szolgáló stúdiómonitorokat).Legjobb tudomásunk szerint az első OLED PC-monitort a <em>Dell </em>csak 2016 januárjában mutatta be (CES), a megjelenést áprilisra ígérte, ami puszta ígéret maradt. 2017 közepén rövid ideig előrendelni lehetett a 4K felbontású modellt a Dell honlapján (UP3017Q), de a készülék ténylegesen sohasem jelent meg a piacon. 2018 januárjában, szintén a CES kiállításon az <em>Asus</em> állt elő egy 22”-es, szintén 4K felbontású típussal, amely nyomtatott OLED panelt tartalmazott. Ez a modell (PQ22UC) 2019 áprilisában került piacra Ausztriában és Nagy-Britanniában, a 4.799 angol fontos áron azonban nem volt igazi sikertermék.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/Samsung_G8_OLED S34BG850SU/04.jpg" alt="" /></p>
<p> </p>
<p>Ezután ismét a Dell következett. 2019 közepén vált elérhetővé az <em>Alienware 55 OLED</em> gaming monitor (amelyet a PC Mag tesztelt 2019 szeptemberében: <a href="https://www.pcmag.com/reviews/alienware-55-oled-gaming-monitor" target="_blank">https://www.pcmag.com/reviews/alienware-55-oled-gaming-monitor</a>), de a hosszú ideig a monitor előtt ülő gamerek még ekkor is belefutottak a burn-in, illetve ghosting (kiégés, illetve a képernyőn maradó szellemkép) problémájába. Nagyjából ugyanebben az időben kezdtek megjelenni az első OLED-es laptopok is. 2019 közepéig tehát az OLED-nek még az első megjelenés is alig sikerült a <em>monitorpiacon</em>, miközben az OLED televíziók már 2013 óta kereskedelmi forgalomban voltak (bár az áruk még magas, és ezért a piaci részesedésük kicsi volt). Vajon miért történt ez így?</p>
<p>Nos, a válasz nagyrészt a PC-monitor és a TV-készülék eltérő rendeltetésében és használati módjában rejlik, és ebből következően abban, hogy az OLED technológia sok éven át javuló fejlettségi szintje a TV-készülékek igényeit jóval korábban ki tudta elégíteni, mint a PC-monitorok igényeit. Közelebbről ez azt jelenti, hogy (az okostévék előretöréséig) a TV-ket elsődlegesen mozgókép nézésére használták a nézők, míg a PC-monitorokra a videók, filmek nézése mellett egy sor olyan területen volt szükség, ahol hosszú időn át állóképek vagy statikus elemeket tartalmazó képek vannak a képernyőn. Az ebből adódó „beégési” veszély hosszú ideig szintén az OLED egyik alapvető problémája volt.</p>
<p>A másik gond az LCD panelénél jóval rövidebb élettartam (volt?), mivel a szerves anyagok köztudottan gyorsabban öregednek, mint a szervetlenek. Míg a (korábbi) OLED TV-vásárlók jórészt talán megbékéltek az 5-6-7 éves élettartammal a mindennapos használat mellett, addig az LCD-hez szokott monitorhasználók számára ez nem volt elfogadható. Sokáig egy további hátrány volt, hogy a kis fényerőt növelni kellett – ezt az LG a WOLED-del, a Samsung pedig a QD-OLED-del nagyrészt leküzdötte, de az LCD panelek maximális fényereje még ma is jóval nagyobb lehet.</p>
<p>A mai legkorszerűbb OLED panelek a fenti hiányosságokat (nagyrészt) kiküszöbölték, de így is egyelőre leginkább a gaming monitorok körében találkozunk OLED monitorokkal (Ellenpélda: a 2021 végén megjelent 32”-es Asus ProArt OLED monitor). A most vizsgált Samsung monitornál a gaming képességek kiegészülnek„okos” funkciókkal, azaz egy sokoldalú <em>okosmonitorról</em> beszélhetünk.</p>
<p> </p>
<p style="color: #279ad2; font-size: 14pt;"><strong>Samsung Odyssey OLED G8 = 175 Hz-es gaming monitor + okosmonitor</strong></p>
<p>Ebben a monitorban nem az „okosmonitor”, és nem is a játékra való alkalmasság az igazi újdonság, hanem az <em>OLED kijelző</em>. Ettől függetlenül érdemes pár szót mondani az okosmonitorokról. A Samsung <em>úttörőnek</em> számít az okosmonitorok fejlesztésében, 2020 óta több típust is piacra hozott, köztük a 2022-es, és nemrégiben tesztelt <a href="https://oaziscomputer.hu/termek/23882/samsung-s32bm801uu-feher-ls32bm801uuxen" target="_blank"><em>S32BM801UU</em></a> modellt, amely egy 4K-UHD, LCD, 60 Hz-es monitor, tehát nem játékra fejlesztették, de mint okosmonitor kiváló.</p>
<p>Abban a tesztben részletesen körbejártuk a <em>Smart</em> funkciókat, itt most mindezt nem ismételjük meg, ugyanis okosmonitorként az <em>Odyssey OLED G8</em>lényegében ugyanazokat a Tizen operációs rendszer alatt futó Smart szolgáltatásokat nyújtja (<em>Smart Hub</em>), mint az említett tesztelt modell. A menürendszer is nagyon hasonló, távvezérlő is jár a készülékhez. Az Interneten elérhető alkalmazások egy része eleve telepítve van a monitorra, más alkalmazások a Google Play Store-ban, vagy Samsung fiók regisztrálása után a Samsung Store-ban elérhetők. A Microsoft 365 irodai szoftvercsomagot, mint webes szolgáltatást, itt is megtaláljuk. IoT hubként szintén használható a monitor, PC használata nélkül. A bemeneti jel jöhet Windows PC-ről, Mac gépről vagy Samsung DeX mobilkészülékekről – és természetesen a webről. A forrás a munkakörnyezet (<em>Workspace</em>) pont alatt választható ki.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/Samsung_G8_OLED S34BG850SU/05.jpg" alt="" /></p>
<p> </p>
<p>A hagyományos beállítások a <em>Menü/Beállítások</em> alatt érhetők el (Kép, Hang, Kapcsolat, Játék, Általános információk és adatvédelem, Terméktámogatás). A <em>DeX</em> (desktop experience) egy különleges platform, amelyen néhány újabb Samsung mobileszközzel kapcsolódva ugyanúgy végezhetjük a munkánkat, mint egy PC-vel.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/Samsung_G8_OLED S34BG850SU/06.jpg" alt="" /></p>
<p style="text-align: center;"></p>
<p>A továbbiakban az Odyssey OLED G8-ast gaming PC-monitorként vizsgáljuk, a szokásos módszerekkel, de előtte természetesen szemügyre vesszük az adatlapját, és megvizsgáljuk a készülék küllemét és hardveres csatlakoztatási lehetőségeit is.</p>
<p> </p>
<p style="color: #279ad2; font-size: 14pt;"><strong>Főbb gyári adatok</strong></p>
<ul>
<li>Képernyő: 32,1”-es OLED panel</li>
<li>Képformátum: 21:9</li>
<li>Ívelt képernyő görbülete: 1800R</li>
<li>Natív felbontás: WQHD (3440 x 1440 pixel)</li>
<li>Statikus kontrasztarány: kb. 1.000.000:1</li>
<li>Fényerő: 250 nit</li>
<li>HDR: HDR10+, DisplayHDR 400 True Black</li>
<li>Válaszidő (GtoG): 0,1 ms</li>
<li>Színmélység: 10 bit (FRC nélkül)</li>
<li>Színtér lefedettsége: a DCI-P3 99,3%-a</li>
<li>Betekintési szög: 178/178 fok</li>
<li>Frissítési frekvencia: max. 175 Hz natív</li>
<li>Dinamikus szinkron: FreeSync Premium</li>
<li>Operációs rendszer: Tizen 6.5</li>
<li>Hangszórók: 2 x 5 W</li>
<li>Hálózati lehetőségek: WiFi, WiFi Direct, Bluetooth 5.2</li>
<li>Méretek: 813,6 x 522,3 x 192,8 mm (állvánnyal együtt)</li>
<li>Tömeg: 7,5 kg (állvánnyal együtt)</li>
<li>VESA szerelési kompatibilitás: 100 x 100 mm</li>
</ul>
<p> </p>
<p>A specifikáció további részletei, különös tekintettel a Smart szolgáltatásokra, itt megtalálhatók: <br /><a href="https://www.displayspecifications.com/en/model/37022ea3" target="_blank">https://www.displayspecifications.com/en/model/37022ea3</a></p>
<p> </p>
<p style="color: #279ad2; font-size: 14pt;"><strong>Design, kezelés, csatlakoztatás</strong></p>
<p>A 21:9-es, mind a négy oldalán „keret nélküli”, enyhén ívelt, és a hátlappal együtt is valószínűtlenül vékony képernyő imponáló látványt nyújt. A relatíve széles talp és állványoszlop biztos stabilitást ad.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/Samsung_G8_OLED S34BG850SU/07.jpg" alt="" /></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/Samsung_G8_OLED S34BG850SU/08.jpg" alt="" /></p>
<p> </p>
<p>A magasságállítás tartománya 12 cm, a képernyő dőlése -2 és +20 fok között változtatható (előre, illetve hátra). Elsődleges rendeltetését szem előtt tartva, a gyártó elhagyta az elfordítás (swivel) és az álló helyzet (pivot) beállíthatóságát.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/Samsung_G8_OLED S34BG850SU/09.jpg" alt="" /></p>
<p> </p>
<p>Mint említettük, a monitorhoz jár egy csinos ki távvezérlő is, amellyel néhány streaming csatorna direktben is elérhető, aktiválható a hangvezérlés (Alexa vagy Bixby – bizonyos nyelveken), feltéve, hogy a monitoron is bekapcsolunk egy pici kapcsolót. A monitor főmenüjébe a Home gombbal léphetünk be, de ha nem akarunk sok lépésben navigálni a monitor alapjellemzőinek beállításaihoz, akkor lehet, hogy érdemesebb a csatlakozók mellett, alul a hátoldalon található, be/ki kapcsoló és navigációs joy gombot használni (lásd alább a csatlakozófelület képét).</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/Samsung_G8_OLED S34BG850SU/10.jpg" alt="" /></p>
<p> </p>
<p>Térjünk rá a csatlakozókra! Ezekből négyet találunk a hátlapon: egy 1.4-es mikro DisplayPortot, egy 2.1-es mikro-HDMI portot, egy DP Alt Mode-ra és 65 W teljesítmény kiadására képes USB-C portot, továbbá egy adatkapcsolatra való USB-C csatlakozóhüvelyt.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/Samsung_G8_OLED S34BG850SU/11.jpg" alt="" /></p>
<p> </p>
<p>Laptop csatlakoztatásához az USB-C kapcsolat az ideális, mivel így mind a hasznos AV jel, mind az adatok, mind a táplálás átvitele egyetlen kábellel megoldható – feltéve, hogy a laptopon megtalálható a DP Alt Mode-ra képes USB-C port.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/Samsung_G8_OLED S34BG850SU/12.jpg" alt="" /></p>
<p> </p>
<p>Egyébként nem kevésbé fontos a WiFi kapcsolat (hálózatra csatlakozás) létrehozása, amit az első bekapcsolás vagy reset után érdemes elvégeznünk, már amennyiben a Smart funkciókat használni szeretnénk. A monitor lépésről lépésre végigvezet bennünket az egyébként egyáltalán nem bonyolult beállításon, amihez azonban szükséges a tartozék távvezérlő, vagy egy megfelelően konfigurált okostelefon. A monitor sok nyelven „beszél”, a számunkra megfelelőt szintén ki tudjuk választani az első bekapcsolás után megjelenő üdvözlő képernyőről.</p>
<p> </p>
<p style="color: #279ad2; font-size: 14pt;"><strong>Paneljellemzők</strong></p>
<p>A főbb fizikai jellemzőket már fentebb említettük. A képernyő elülső felülete valamilyen fényes bevonattal van ellátva, így természetesen tükröző. Ám érdekes, hogy vakuval szemből rávillantva nem kapunk akkora reflexiót, mint amekkorát várnánk, illetve, mint amekkora akár a csak félig fényes LCD paneleknél tipikusan megjelenik. A „fekete” jellel meghajtott panel annyira fekete (annyira fényelnyelő), hogy csak egyfajta félig diffúz, elszínezett, tompított reflexiót látunk.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/Samsung_G8_OLED S34BG850SU/13.jpg" alt="" /></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p>Az OLED panel konstrukciójából adódik, hogy semmiféle fényszivárgás nem észlelhető, amikor a monitor „fekete” jelet kap: a képernyő koromfekete, ahogy várható volt. A betekintési szög, amennyire szemmel megítélhető, tényleg megfelel a specifikációnak, bár tudtommal az OLED képernyő sem tökéletesen Lambert-felület. Azt is számításba kell vennünk, hogy ha az óriási kontraszt némileg csökken, azt nemigen vesszük észre. Egészen nagy, a merőlegeshez képest 90 fokhoz közelítő szögek alatt nézve egy alig-alig észlelhető kontrasztcsökkenést láthatunk, a színek egyáltalán nem változnak – és természetesen a glow jelensége is teljesen hiányzik.</p>
<p>A képernyő/panel vizsgálatához tartozik, hogy megmérjük a natív színtartományt és gammát. A színtartomány – szintén nem meglepő módon – óriásinak mondható, gyakorlatilag a teljes DCI-P3 színteret lefedi, sőt nagyobb nála. A mérés szerinti 98%-os lefedettség abból adódik, hogy a vörös zöld vonalon a panel színtartományának határa egy picit a P3-as R-G szakaszánál beljebb fut. Ez az eltérés elhanyagolható.</p>
<p>A panel mért natív gammája jól megközelíti a 2,2 értéket, az alsó tartományban kissé fölötte fut, azaz valamivel kisebb 2,2-nél. Ez az eltérés kalibrálással korrigálható, ha a sötét tartományban pontosabb gammát szeretnénk.</p>
<p>Mindez a bekapcsolt <em>Game</em> módban, a <em>Normal</em> preset kiválasztása után értendő. Ugyanezt elvégeztük a kikapcsolt <em>Game</em> esetében elérhető <em>Graphics</em> presetre is, és az eredmények a mérési hibahatáron belül voltak, vagyis ez a két preset tulajdonképpen ugyanaz. Game módban egyébként még négy preset és egy egyedi beállítás is elérhető a gamerek számára, a Game-ből kilépve pedig a Graphics-on kívül találunk egy <em>Entertain</em> presetet. Sajnos ez irdatlanul magas színhőmérsékletű (kékben úszó) beállítás, és ugyanez volt a helyzet a korábban tesztelt Samsung okosmonitornál is.</p>
<p><img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/Samsung_G8_OLED S34BG850SU/14a.png" alt="" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></p>
<p><img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/Samsung_G8_OLED S34BG850SU/14b.png" alt="" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><em>Picture/Picture Mode/Game/Normal beállítás (natív állapot). Felső ábra: megmutatja háromféle referencia-színtér és a mért színtartomány viszonyát (piros: a monitor mért natív színtartománya, zöld: sRGB, lila: Adobe RGB, kék: DCI-P3). Látható, hogy a nagy natív színtartomány csaknem teljesen lefedi a P3-ast, sőt a vörös és a zöld alapszín telítettebb a referenciánál. Alsó ábra: a mért gamma jól közelíti az elvárt 2,2 értéket</em></strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong><em> </em></strong></p>
<p>Tegyünk még hozzá a fentiekhez annyit, hogy a vizsgált natív állapotban a színhőmérséklet picit magasabb a D65-nél, nevezetesen 6800 K körüli. A Brightness szabályzó állása az 50-es skálán 32, aminek kb. 185 nit fénysűrűség felel meg, a statikus kontrasztot pedig nem tudtuk megmérni, mert a feketeszint annyira alacsony, hogy csak nagyon speciális laborműszerrel lenne megmérhető. A maximális fényerő viszont kereken 246 nit, illetve a Picture Mode/Expert Settings alatt két lépésben emelhető az alapfényerő kb. 252, illetve 265 nitre.</p>
<p>A képernyők fontos minőségi mutatója, hogy a felület mennyire homogén, azaz milyen határok között változik a fénysűrűség és a színhőmérséklet. Ebben a tekintetben a QD-OLED képernyő egészen rendkívüli teljesítményt nyújtott a LCD képernyők szokásos adataihoz képest. Ez persze talán magyarázható azzal, hogy itt nem a háttérvilágítás homogenitásáról van szó, hanem a „fehér” OLED fényforrás, na és persze a kvantumszemcsék egyneműségéről, amit ezek szerint sikerült nagy jól megoldani.</p>
<p><img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/Samsung_G8_OLED S34BG850SU/15a.png" alt="" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></p>
<p><img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/Samsung_G8_OLED S34BG850SU/15b.png" alt="" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><em>A QD-OLED képernyő homogenitása (uniformitása) kb. 120 nit fénysűrűség mellett, natív állapotban, 9 ponton mérve. Felső ábra: a fénysűrűség változása a képernyő felületén. Alsó ábra: a színhőmérséklet ΔE hibája. A panel mindkét tekintetben kiváló egyenletességet mutat</em></strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong><em> </em></strong></p>
<p>Mivel az elsődleges fényforrás a mai Samsung QD-OLED panelekben a kvantumszemcséket megvilágító „fehér” OLED (amelyről fentebb leírtuk, hogy mindenképpen csak összetett struktúra lehet, és feltehetően kék OLED-et is tartalmaz), felvetődik az öregedés, illetve a burn-in kérdése. Az öregedés vizsgálatára nem vállalkozhattunk, a szükséges hosszú idő miatt. A használat során nem tapasztaltunk semmilyen megmaradó „szellemképet” vagy valamilyen beégés-szerű jelenséget a statikus képtartalmak (pl. logók) megjelenítése után, és valószínűleg hosszú távon sem jön elő ez a probléma (hiszen akkor a QD-OLED TV tulajdonosok már sikoltoznának), de a Samsung azért biztonság kedvéért a menüben háromféle bekapcsolható „ellenszert” is felkínál a jelenség ellen: az egyik az elektronikus pixeltologatás, a másik a pixelek hosszabb időtartamú „frissítésének” lehetősége bizonyos időközönként, a harmadik pedig a logófényerő csökkentése két fokozatban. </p>
<p><strong>Pixel-válaszidő, mozgókép-válaszidő, VRR, HDR</strong></p>
<p>A játékra tervezett monitorok egyik legfontosabb jellemzője a késleltetés (lag vagy latency), amelynek kritikus összetevője a pixel-válaszidő (RT = Response Time), illetve a mozgáselmosódást is alapvetően befolyásoló mozgókép-válaszidő (MPRT = Moving Picture Response Time). Ez utóbbi a frissítési frekvencia növekedésével egyenes arányban csökken, 60 Hz frissítés mellett kb. 16,7 ms, míg esetünkben, 175 Hz maximális frissítésre beállítva a monitort, kb. 5,7 ms. Nagy különbség!</p>
<p><strong><em><img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/Samsung_G8_OLED S34BG850SU/16.png" alt="" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></em></strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong><em>Az Odyssey OLED G8-as maximális frissítési frekvenciája 175 Hz, ami egy OLED monitortól szép teljesítmény</em></strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong><em> </em></strong></p>
<p>Csak a tisztánlátás kedvéért: az RT azt az időt jelenti, amely alatt frissítéskor egy pixel az előző állapotából a következő (aktuális) állapotába megy át, vagyis a <em>pixel-átmenet ideje</em>, míg az MPRT egy adott állapotban lévő <em>pixel láthatóságának időtartamát</em> jelenti egy frissítési ciklus alatt. Mivel az OLED panelek frissítése az LCD panelekhez hasonlóan „sample and hold” elven működik, azaz a pixelek egy frissítési cikluson át megtartják az állapotukat, a mozgáselmosódás a gyorsan mozgó képi objektumok esetében, és ugyanolyan frissítési frekvenciát feltételezve nem lesz kisebb az OLED paneleknél sem (bár a nagy frissítési frekvenciával radikálisan javul a mozgó objektumok élessége, ugyanúgy, mint az LCD-nél).</p>
<p>Merőben más a helyzet az RT esetében, amely az OLED, így a QD-OLED panel esetében is a játékos szempontjából tökéletesen <em>elhanyagolható</em> értékűre csökken. Még a nagyon jó LCD gaming monitorok esetében is (plusz overdive alkalmazásával) a pixeleknek <em>átlagosan</em> legalább 1-2 ms-ra van szüksége a GtoG átmenethez. Ez a késleltetés az OLED képernyőknél (ha valamilyen durva elektronikus képjavítás nem szól bele a jelfeldolgozásba) 0,1 ms körüli. Tehát a pixel-válaszidőt „kipipálhatjuk” a játék szempontjából. Ebből természetesen következik, hogy overdrive-ra sincs szükség, tehát nem léphet fel az LCD-nél gyakran zavaró inverz ghosting sem.</p>
<p>Ennek szemléltetésére nagysebességű videofelvételt készítettünk a BlurBusters tesztvideójáról (négyféle háttérszínű képkockák ismétlődő sorozata). Ennek a felvételnek az elemzésével, azaz normál sebességű lejátszásával, és a képi átmenetek kimerevítésével jól kimutatható a pixel-válaszidő nagysága. Az egyik ilyen átmenet képét összehasonlítottuk a legutóbb tesztelt <a href="https://oaziscomputer.hu/teszt/184/teszteltuk-dell-g2722hs-g2422hs" target="_blank">Dell G2722HS</a>, 165 Hz-es, IPS-peneles LCD gaming monitoron látható hasonló átmenet eredményével (ami egyébként nagyon jó).</p>
<p><img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/Samsung_G8_OLED S34BG850SU/17a.png" alt="" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></p>
<p><img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/Samsung_G8_OLED S34BG850SU/17b.png" alt="" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><em>A pixel-válaszidő összehasonlítása. Felső kép: egy IPS-paneles LCD monitor zöld-vörös válaszideje (2,5 ms). Alsó kép: a Samsung Odyssey OLED G8 zöld-vörös válaszideje (kb. 0,3 ms)</em></strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong><em> </em></strong></p>
<p>A mai gaming monitorok nem nélkülözhetik a változó frissítési frekvencia képességét (VRR = Variable Refresh Rate). Szintén nem túl régi fejlemény, hogy e monitorok újabb típusai mindkét (videokártya-függő) rendszerben tudnak működni. Ezek: az AMD FreeSync valamelyik változata, és minimum a Nvidia G-Sync kompatibilis VRR, anélkül, hogy a monitornak a korábban alkalmazott külön G-Sync hardvert tartalmaznia kellene. A „teljes értékű” G-Sync használatához (G-Sync Ultimate) továbbra is szükség van erre a hardverre. Az Odyssey OLED G8 működik FreeSync Premium VRR-rel is (AMD kártyával), és G-Sync kompatibilis is (Nvidia kártyával, pl. a GTX 1000-es sorozattól felfelé).</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/Samsung_G8_OLED S34BG850SU/18.png" alt="" /></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p>Ami a HDR-t illeti, a monitor megkapta a VESA DisplayHDR 400 True Black minősítést, ami összehasonlíthatatlanul jobb, mint az LCD monitorok DisplayHDR 400-as kategóriája, amit sok szakértő elhibázottnak tart, mivel távolról sem teljesíti a létező HDR szabványok alapkövetelményeit sem. Az Odyssey OLED G8 ezzel szemben, óriási dinamikájával és P3-as színtartományával, 10 bites színmélységével csaknem tökéletes HDR képet produkál. Az egyetlen dolog, amiben lehetne valamivel jobb, az a maximális fénysűrűség. A VESA 400 True Black követelményeket valóban teljesíti, a képernyő 10%-nak megfelelő fehér mintán a mért fénysűrűség 437 nit.</p>
<p>A Samsung által támogatott HDR10+ formátumot természetesen a monitor (Game módban) támogatja, a menüben a HDR Game/Tone Mapping alatt két opciót találunk: az egyik a HDR10+ Gaming (ez ki/be kapcsolható, és van egy „alap” és egy „haladó” beállítása, feltehetően az online HDR10+ játékra szánta a gyártó, a másik egyszerűen a „Játék HDR”, minden bizonnyal a normál HDR10. Ez utóbbi esetben a PC operációs rendszerében be kell kapcsolnunk a HDR funkciót. A HDR élmény nagyon „ütős”, bár a színhűség az aktivált HDR gyári beállításában lehetne egy kicsit jobb.</p>
<p><strong>Kalibrálás a DCI-P3 D65 referenciához</strong></p>
<p>Az Odyssey OLED G8 szoftveres kalibrálhatósága nem lehet kétséges, de azért elvégeztük ezt a műveletet is. A megcélzott színtér a DCI-P3 D65-ös változata, 160 nit fénysűrűséggel. Ez utóbbi kissé önkényes választás, ugyanis míg az eredeti „mozis” DCI-P3 fehérpontja kb. 6300 K (de van 5900 K-s változata is), az előírt fénysűrűség pedig 48 nit. Egy monitornál a 48 nit teljesen irreális, sötétben minimum 80 nitre, világos környezetben ennél jóval többre van szükség. Ezért választottuk a 160 nitet.</p>
<p>A kiinduló beállítás a Game Mode/Normal preset, ez a kalibrálatlan állapot áll a legközelebb a referenciához, illetve ugyanilyen a kikapcsolt Game Mode mellett beállított Graphics preset, úgyhogy igazából mindegy, melyikből indulunk (ezt ellenőriztük).</p>
<p>A kalibrálás/profilozás előtti és után színegyensúlyt (grayscale vagy RGB balance), továbbá a ColorChecker Classic színpozíciókat és a telített RGBCMY pozíciókat a következő ábrákon mutatjuk be:</p>
<p><img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/Samsung_G8_OLED S34BG850SU/19a.png" alt="" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></p>
<p><img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/Samsung_G8_OLED S34BG850SU/19b.png" alt="" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><em>A kalibrálás előtti szürkeskála tulajdonképpen elfogadható (ΔE = 1,12), amit a kalibrálás ΔE = 0,6-re csökkent. A ColorChecker és az alapszínek kalibrálás előtti átlagos hibája ΔE = 2,93. Ezt az ICC profillal 1,21-re sikerült csökkenti, ami néhány színpont esetében az észlelési határ pici túllépését jelenti. Ennek ellenére videós/filmes munkákhoz a kalibrált DCI-P3 nyugodt szívvel ajánlható</em></strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong><em> </em></strong></p>
<p>Ha valaki sRGB színtérben szeretne „színkritikus” munkát végezni, a szoftveres kalibrálás és az ICC profil készítése szintén jó eredménnyel elvégezhető.</p>
<p> </p>
<p style="color: #279ad2; font-size: 14pt;"><strong>Összegzés</strong></p>
<p>Elfogulatlanul láttunk neki a teszteléshez, de a végére alighanem kicsit elfogultak lettünk a Samsung Odyssey OLED G8 monitor újdonságának hatása alatt. A szó szerint mérhetetlen feketeszint, az óriási kontraszt és a hatalmas színtartomány együttesen új képi világot nyújt az LCD monitorokhoz képest. Okosmonitorként is érdekes a gép, de a Smart funkciók nem jelentettek újdonságot, mert szinte ugyanezt megtapasztaltuk egy előző (de LCD-s) Samsung okosmonitor tesztelésekor (<a href="https://oaziscomputer.hu/termek/23882/samsung-s32bm801uu-feher-ls32bm801uuxen" target="_blank">Samsung M8-as Smart monitor</a>).</p>
<p>A gamerek számára megnyugtató, hogy a pixel-válaszidőből adódó késleltetést ez a monitor gyakorlatilag teljesen kiküszöbölte (mint az várható volt). A 175 Hz-es maximális frissítési frekvencia, és a FreeSync vagy G-Sync aktiválása pedig abszolúte gördülékennyé teszi a játékot.</p>
<p>Ami a színeket illeti, a hatalmas színteret kalibrálással/profilozással sikerült a referenciára összehúzni, a fehérpont tökéletes lett, egy-két belső szín telítettsége kicsit nagyobb a referenciánál. Ki kell emelnünk, hogy a képernyő a sok-sok eddigi teszt során eddig nemigen tapasztalt homogenitást mutatott a fénysűrűség és a színhőmérséklet eloszlásában is.</p>
<p> </p>
<p style="color: #279ad2; font-size: 14pt;"><strong>Értékelés</strong></p>
<p><strong><em>Ami tetszett</em></strong></p>
<ul>
<li>Nagyon elegáns megjelenés, stabil kivitel</li>
<li>21:9-es képformátum, minőségi QD-OLED panel</li>
<li>Hatalmas színtartomány, „ütős” színvilág</li>
<li>A Samsung Tizen OS alatt futó Smart funkciók</li>
<li>Végtelen sok tartalom elérhetősége PC nélkül is</li>
<li>Elhanyagolhatóan kis pixel-válaszidő</li>
<li>175 Hz frissítés, FreeSync Premium, G-Sync-Compatible</li>
<li>HDR10+, HDR10 megjelenítés</li>
</ul>
<p><strong><em>Ami kevésbé tetszett</em></strong></p>
<ul>
<li>A gyári presetek némelyikének beállításai meglehetősen pontatlanok (főleg a színhőmérsékletet tekintve)</li>
<li>Hosszadalmas a navigálás a Smart főmenüből a szűkebben vett monitormenübe (ez a joy gombbal lerövidíthető)</li>
<li>Több belső színpozíció kalibrálással/profilozással is csak némi hibával húzható aP3-as referenciának megfelelő helyére</li>
</ul>
<p>A monitor tesztelését a <a href="https://www.monitorinfo.hu/" target="_blank">monitorinfo.hu</a> munkatársai végezték.</p>
Kapcsolódó termékek
1067 Budapest, Csengery u 84. 
Hétfő-Péntek: 10:00 - 18:00
+36 30 522 4 522 / +36 1 7700 447
info@oaziscomputer.hu
