Acer Pro Designer PE320QK teszt

Az Acer a jól ismert gamer monitorai mellett erőteljesen fejleszti a professzionális munkára, tartalom-előállításra szánt ProDesigner monitorcsaládját is. Ezek egyike került most a kezünkbe, éspedig a 4K-UHD natív felbontású, 32”-es változat, a PE320QK. <img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/ACER_PE320QK/001.jpg" alt="" /> <h2>Fő gyári adatok</h2> <ul> <li>Panel típusa: LG.Display IPS, 10-bites (8 bit + FRC)</li> <li>Panel bevonata: light anti-glare</li> <li>Méret és natív felbontás: 31,5”, 4K-UHD (3840 x 2160 pixel)</li> <li>Háttérvilágítás: WLED</li> <li>Frissítési frekvencia: 60 Hz, FreeSync: 30-60 Hz</li> <li>Fényerő: max. 350 cd/m2</li> <li>Kontrasztarány: 1000:1 (sztatikus)</li> <li>Színtér-lefedettség: wide gamut, 100% sRGB lefedettség, nagy DCI-P3 lefedettség</li> <li>Válaszidő: 4 ms GtoG</li> <li>Betekintési szög: 178/178 fok (CR>10)</li> <li>Csatlakozók: 2 db HDMI 2.0, DisplayPort 1.2, USB 3.1 type C, 4 db USB 3.0 port (az egyik gyorstöltéshez)</li> <li>Beépített hangszóró: 2 x 2 W</li> <li>Árnyékoló keret (hood)</li> <li>Méretek: 834,7 x (468,3 – 567,2) x 317,3 mm (110 mm magasságállítás)</li> <li>Össztömeg: 11 kg</li> <li>VESA szerelhetőség: 100 x 100 mm</li> </ul>   <h2>Mechanikai felépítés, design</h2> A monitortalp és az állványoszlop az Acertől megszokott robusztus, masszív kivitelű, emellett az összeszerelés egy pillanat műve, mert az állvány és a képernyő összeszerelve van a dobozba csomagolva, és csak a talpat kell felilleszteni, majd két szárnyas csavarral rögzíteni. A 110 mm-es magasságállítás mellett minden más állítási lehetőség megtalálható: a -5°/+20°-os döntés, a mindkét irányú elfordítás és a képernyő függőlegesbe állítása is. Az állványoszlopon egy nagy nyílás található a kábel-elvezetéshez. <img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/ACER_PE320QK/002.jpg" alt="" /> Különlegesség és esztétikai plusz, hogy a nagyméretű monitor mind a négy oldalon &bdquo;keretmentes” (2 mm vastagságú), így az Acer márkajelzés sem fért el a kereten, csak a hátoldalon láthatjuk. A kép maga persze nem &bdquo;faltól-falig” tart, mert a panelnek is van mind a négy oldalon egy kb. 7 mm-es fekete sávja, de kikapcsolt állapotban valóban jól mutat a nagyon keskeny szegély. <img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/ACER_PE320QK/003.jpg" alt="" /> A csatlakozófelületen analóg csatlakozót csak mutatóban találunk, éspedig egy audio kimenetet (3,5 mm-es jack). HDMI 2.0 digitális portból kettő van, plusz egy DisplayPort 1.2 (menüben átállítható 1.1-re), és a manapság egyre gyakoribb USB-C típusú univerzális csatlakozó, amely ez esetben az USB 3.1 verziójú protokoll fizikai megtestesülése, és egyúttal ellátja a beépített USB hub upstream szerepét is, ezért nem látunk a készüléken USB(B) upstream csatlakozót. Az USB 3.0-ás portokból 4 db van, kettő alul, kettő a monitor bal oldalán. <img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/ACER_PE320QK/004.jpg" alt="" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /> <img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/ACER_PE320QK/005.jpg" alt="" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /> Mint a fenti képeken is látható, a monitorra felhelyezhető egy árnyékoló keret (hood), amelyet a gyártó mellékel a készülékhez. Összerakása és felhelyezése pofonegyszerű: elősző a két oldalsó lapot kell felcsavarozni a monitorra, majd a három darabból álló felső részt összecsúsztatni, és egyszerűen rátenni a készülék tetejére. A középső felső lapon egy elcsúsztatható ajtó található, amelyen át leereszthető a mérőműszer, ha kalibrálásra szánjuk el magunkat.   <h2>Kezelés, menürendszer, extra szolgáltatások</h2> Mint az Acer újabb monitorain, ezen a modellen is a hátoldal jobb alsó sarkán elhelyezett joystick + 4 nyomógomb megoldást alkalmazza a gyártó, és ez nagymértékben megkönnyíti a kezelést. Legfeljebb azon lehet vitatkozni, hogy az itt használt függőleges, vagy más modelleken használt vízszintes elrendezés a kényelmesebb – mármint a megfelelő nyomógomb megtalálásához. <img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/ACER_PE320QK/006.jpg" alt="" /> A legfelső gomb a készenlét/be kapcsoló, ez kicsit távolabb van a többitől. A másik három gomb közül a két felsőhöz a menüből hozzárendelhető egy sor funkció (tetszés szerint), az alsó mindig a kiválasztott, illetve aktív bemenetet mutatja. A joystickkel hívhatjuk be a menüt, és könnyedén navigálhatunk benne. A választást megnyomással nyugtázhatjuk. Képünkön az első OSD pontok láthatók a joystick megnyomásakor. <img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/ACER_PE320QK/007.jpg" alt="" /> A menübe belépve pedig elénk tárul az almenük rendszere, amely egyébként a struktúráját tekintve azonos a legtöbb Acer monitoréval. Persze az almenükben egy sor újdonsággal, illetve eltéréssel találkozunk a monitor rendeltetésének, illetve speciális funkcióinak megfelelően. Nézzük pl. rögtön az első (Picture) almenüt! <img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/ACER_PE320QK/008.jpg" alt="" /> A Black Boost funkció a gamereknek jön jól a sötétben megbújó részletek világosításához. A Blue Light szemkímélő funkciót szinte minden újabb monitorba beépítik a gyártók, ha a készüléket tartós munkára vagy játékra tervezték. Az ACM lényegében az Acer saját algoritmusa szerint működő dinamikus kontraszt-szabályozás. A HDR menüponttal én először találkozom Acer monitorban, bekapcsolásával a fényerő 100%-ra ugrik, és egyébként nem változtathatunk a beállításokon, kivéve a Super Sharpness funkciót – ez a HDR esetében teljesen érthető (részletesebben lásd később). A Super Sharpness feltűnően észrevehető, ám mesterségesnek ható élességnövekedést okoz. Ha már a menübe beléptünk, a három középső gomb funkciója átalakul: az alsóval (&bdquo;x”) kiléphetünk a menüből, a középsővel a képi módot választhatjuk ki, a felső (&bdquo;i”) pedig tájékoztat minket a fő tudnivalókról, mint a bemenet, a felbontás stb., illetve reszetelhetjük az összes beállítást. <img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/ACER_PE320QK/009.jpg" alt="" /> Ejtsünk most néhány szót az extra szolgáltatásokról (az említetteken kívül). A Modes menüben választhatók ki a gyári beállítások (presetek), köztük az sRGB, a Rec.709 és a HDR. Ezeket azért említjük külön, mert nem változtatható, fix beállítások, tehát ha kalibrálni szeretnénk a monitort, akkor nem ezekből kell kiindulnunk, hanem a Standard (natív) gyári beállításból, amelyben az összes paraméter változtatható. (Ekkor a képi mód User-re vált.) Ezek: a gamma, a színhőmérséklet, azaz a fehérpont (User módban – ez csak a színhőmérséklet User módja – alul és felül is változtatható az alapszínek aránya). Az ECO, a Graphics és a Movie módok csak a fényerőben különböznek a Standard-től. A Color/Mode/User almenüben viszont van egy Color Space pont is, ahol a Standard, sRGB, Rec.709 és HDR mellett (ezek átfedésben vannak a fentiekkel, magyarán mindegy, hogy hol választjuk ki őket), megtaláljuk az EBU (európai standard TV színtere), a DCI (mozis színtér) és az SMPTE-C (amerikai standard TV színtere) lehetőségeket is. A különleges funkciók közé tartozik, hogy kiválaszthatjuk a Grayscale módot (&bdquo;fekete-fehér” kép), és módunkban áll a színezet és a telítettség állítására az RGBCMY színeken (6-tengelyes beállítások). <img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/ACER_PE320QK/010.jpg" alt="" /> A Gaming almenüben (mert a monitor játékra is alkalmas) szokás szerint beállíthatjuk az overdrive mértékét (Off, Normal, Extreme), bekapcsolhatjuk az extra FreeSync funkciót, továbbá a frissítési frekvencia értékének folyamatos kijelzését. Megemlítendő, hogy a Systems almenüben át tudjuk állítani a HDMI feketeszintet (Normal/Low). Ennek azért van jelentősége, mert a 16-235 (64-940) kódtartományú videotartalom esetén hozzá tudjuk igazítani ehhez a monitor fekete- és fehérszintjét.   <h2>Milyen a panel?</h2> Az LG.Display 4K-UHD IPS panelje (LM315WR1-SSB1) WLED élvilágításos (bizonyos források szerint QD technológiával kiegészítve, de ezt az Acer nem közli a specifikációban). A 4K-UHD felbontás grafikai munkára, tervezésre, fotók ellenőrzésére és korrigálására nagyszerű, a mérőábra 1-pixeles vízszintes és függőleges vonalait hibátlanul jeleníti meg a monitor. A panel vizsgálatánál szokás szerint a következőkre vagyunk kíváncsiak: fényszivárgás (bleeding), IPS glow, betekintési szög, és az anti-glare/anti-reflexiós bevonat hatása. A bleedinget teljes sötétségben próbáljuk meghatározni, illetve lefotózni. Az expozíciós időtől függően a fotó különböző mértékben emeli ki a bleeding részleteit. Szabad szemmel általában kisebb mértékű bleedinget látunk, mint amit a fotón a szemléltetés kedvéért bemutatunk. <img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/ACER_PE320QK/011.jpg" alt="" /> A bleeding leginkább a sarkokban észlelhető, különösen a jobb alsó sarokban (ennél a tesztelt példánynál) Természetesen az IPS panel nem mentes a glow-tól, ezt nem is várjuk el egy IPS paneltől, hacsak a gyártó nem használ valamilyen különleges és drága bevonatot (polarizert), ami szinte sohasem fordul elő. A glow-t is lefotóztuk kb. 45 fokos szögből, oldalról. Valós képtartalomnál ez általában nemigen vehető észre, kivéve, ha valaki erre kényes vagy érzékeny. Van, aki utálja, és van, akit egyáltalán nem zavar. <img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/ACER_PE320QK/012.jpg" alt="" /> A jellegzetes IPS glow ennél a panelnél is megjelenik pici elszíneződés kíséretében Az IPS paneles monitorok specifikációjában a betekintési szögre a legtöbbször 178/178 fokot adnak meg, de csak ritkán teszik hozzá, hogy ilyen határszög alatt a kontraszt 10:1 alá csökken. A szemünkkel érzékelhető betekintési szög határa – amit szubjektíve jónak értékelünk – ennél jóval kisebb. A valóságban persze ritkán fordul elő, hogy tartósan szemlélünk egy monitort 40-45 foknál nagyobb szögben (azaz 90 foknál nagyobb tartományban), ígz a kontraszt csökkenése és a színtorzulás elfogadható vagy alig észrevehető. Az életszerű nézési szögtartományban (de azon kívül is) valóban az IPS panel teljesít a legjobban a három alapvető panelfajta közül. Mivel azonban egyik panel külső felülete sem Lambert-felület, a fénysűrűség változása a nézési szög függvényében elkerülhetetlen. <img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/ACER_PE320QK/013.jpg" alt="" /> <img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/ACER_PE320QK/014.jpg" alt="" /> <img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/ACER_PE320QK/016.jpg" alt="" /> Oldalról vagy felülről nézve a képernyőn (különösen a nézőtől távolabbi, azaz élesebb szögben látott részén) a fényerő-csökkenés észrevehető, a glow pedig kis mértékű kontrasztcsökkenést okoz. A színezet és a szaturáció nemigen változik, csak a színek harmadik dimenziója, a luminancia   Ami az anti-glare (tükrözésmentesítő) bevonatot illeti, tökéletes megoldás nincs, mivel az ideálisan matt felület ugyan minden beeső fényt elnyelne, viszont a teljesen diffúz felület a finom kontúrokat durvává, &bdquo;szőrössé” tenné, és így közvetve felbontásrontó hatása lenne. A nagyon tükröző (bevonat nélküli üveg) felület pedig kevés fény mellett is nagy reflexiót okozna. A gyártók a legtöbbször valamilyen jó kompromisszumot keresnek, és ez ennél a panelnél szerintem sikerült. A felület közelebb van a matthoz, mint a fényeshez, bár kissé fényesnek mondható. A panellel összefüggésben beszélnünk kell még a képernyő homogenitásáról (uniformity), ami persze szorosan összefügg a háttérvilágítás konkrét megoldásával, illetve azzal, hogy a monitorgyártó milyen ellenszert tud bevetni a homogenitás javítására. Némelyik monitorban megtalálható a Uniformity funkció, amely képes erre, általában a fénysűrűség tetemes csökkentése árán. Ezen a monitoron nincs ilyen funkció. Kétféle jellemzőt szoktunk vizsgálni homogenitás ellenőrzésekor: a színhőmérséklet, illetve a fénysűrűség változását a képernyő teljes felületén (9 ponton mérve). <img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/ACER_PE320QK/017.jpg" alt="" /> <img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/ACER_PE320QK/018.jpg" alt="" /> Felső ábra: a színhőmérséklet változása a képernyő felületén (a 0,0 érték felel meg a D65-ös pontnak, a többi érték a deltaE hibát jelenti). Alsó ábra: a fénysűrűség inhomogenitása, ahol a 0% a gyakorlati használathoz közeli kb. 135 cd/m2, a legnagyobb eltérés (17%) pedig kb. 112 cd/m2-nek felel meg. Ez a mérés – a fénysűrűségtől eltekintve – natív állapotban készült, a kalibráció után változhat. Az ábrákon látható eloszlás példányról példányra változhat ugyanennél a modellnél is   <h2>Színparaméterek, fényerő, kontraszt</h2> Elsőként a reszetelt natív (Standard) üzemmódban mérhető értékekre voltunk kíváncsiak. Ennek érdekében a PC-ról lekötött monitor HDMI bemenetére küldtük az sRGB mérőjeleket (egy hardveres jelgenerátorból), és egy színmérő műszerrel és a ChromaPure szoftverrel megmértük az alapállapotot. Az eredmények itt láthatók: <img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/ACER_PE320QK/019.jpg" alt="" /> Reset utáni natív állapotban, referencia-színtérként a szoftverben az sRGB-t célként kiválasztva, a monitor egészen elfogadható értékeket produkál: az átlagos gamma pontosan 2,22, a színhőmérséklet 6670 K, a dE hiba 2,7 – mindez 272 cd/m2 fénysűrűség mellett (ez a skála 80-as értékéhez tartozik mint default beállítás). A nagy meglepetést a színtartomány okozta, amely az sRGB-nél jóval nagyobb – így kalibrálással és profilírozással az sRGB feltehetően pontosan beállítható lesz. Közelebbről megnézve, szinte pontosan fedi a DCI-P3 színteret, ami a mérések során később be is bizonyosodott   A fényerő (fénysűrűség) mérése a következő eredményt hozta: A Brightness szabályzó maximális állásában (100-as osztás) a luminancia L = 334,5 cd/m2. Ez megközelíti a specifikáció szerint 350 cd/m2-t. Standard (natív) beállításban L = 272 cd/m2 (80-as osztás). A kalibráció során a 120 cd/m2-t fogjuk megcélozni (ez kb. a 17-es skálaosztáshoz tartozik. Végül a szabályzó minimum állásában (0) a legkisebb fénysűrűség L = 77,8 cd/m2. A monitor kontrasztja (ismét a natív állapotban) 1351:1, ami egy IPS panel esetében magasan az elvárható érték fölött van, a specifikációban 1000:1 szerepel. Persze kalibrált állapotban ennél kisebb értéket fogunk kapni. <img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/ACER_PE320QK/020.jpg" alt="" />   <h2>Kalibrálás: sRGB és DCI-P3</h2> Az sRGB kalibrálást és profilírozást a jól ismert és bevált basICColor Display szoftverrel és az i1 Pro spectroradimeterrel végeztük el, D65-ös fehérpontot, 2,2-es gammát és 120 cd/m2 fénysűrűséget megcélozva. <img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/ACER_PE320QK/021.jpg" alt="" /> Az sRGB kalibrálás eredménye. A dE94 hibaértékek messze a határértékek – így az észlelési határ alatt – vannak: az átlagos hiba 0,26, a szürkeskála maximális hibája 0,74, a színhiba 0,33 (a határértékek: 1,0 – 1,5 – és 3,0)   A DCI-P3 színtérbeli kalibráláshoz egy másik szoftvert kellett bevetnünk, mivel ez hiányzik a basICColor Display által felkínált lehetőségek közül. (Hogy a PC monitoroknál miért került előtérbe a &bdquo;mozis” DCI-P3, arról egy külön írásban fogunk beszélni, illetve alább, a HDR-rel kapcsolatban beszélünk még róla.) Ezúttal a DCI kalibrációt a szintén széles körben használt CalMAN RGB monitorkalibráló szoftverrel végeztük, és újra bebizonyosodott, hogy – akár szándékosan, akár &bdquo;véletlenül” – a monitor natív színtartománya nagyon közel van a DCI-P3-hoz. Mivel ezt a színteret elsődlegesen a mozgókép világában (a digitális nagymozik projektoraiban, és újabban a HDR 4K televíziókban) használják, a szoftverben a színpontok méréséhez logikusan a &bdquo;Color Checker Video” színmintákat választottuk – ez összesen (a fehérrel és a szürkékkel együtt) – 57 színmintát jelent. Ez bőven elegendő, hogy megítéljük az adott kijelző viselkedését a kalibráció és profilírozás előtt és után. A PC a DisplayPort bemeneten keresztül csatlakozott a monitorhoz, a megcélzott értékek: D65 fehérpont (bár a DCI más fehérpontokat is használ), 2,6-os gamma (sötét környezethez), 120 cd/m2 fénysűrűség. <img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/ACER_PE320QK/022.jpg" alt="" /> A ColorChecker Video 57 pontjának pozíciója kalibrálás előtt (felső ábra) és kalibrálás után (alsó ábra) <img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/ACER_PE320QK/023.jpg" alt="" /> Az RGB együttfutás kalibráció előtt (felső ábra), és után (alsó ábra). Ez utóbbi kisebb pontatlansága annak tudható be, hogy a szoftver a hátérben a kívánt gammát is beállította (amelyet egy kliens szoftver tölt be újraindításkor, miközben a színkorrekció a videokártya LUT-ból érkezik)   <h2>A HDR-ről</h2> A Picture almenüben van egy HDR menüpont (On, Off, Auto), ezért muszáj beszélnünk róla. Valamirevaló gyártó aligha engedheti meg magának, hogy a mostanában megjelenő újabb monitorain ne szerepeljen a HDR címke valamilyen formában (és a HDR aktiválása a menüben). Egy hosszabb írásunk a HDR-ről előkészületben van, úgyhogy most nem akarunk elmerülni a részletekben. Csak annyit jegyzünk meg, hogy mást jelent a televíziók, mást a projektorok, és megint mást a monitorok esetében. A lényeg, hogy a VESA három csoportot különböztet meg: a 400, a 600 és az 1000 cd/m2 csúcsfényerőt elérő monitorokat. Egyelőre a legtöbb HDR monitor az első csoportba tartozik, és mint ilyen, nem nyújt jelentős pluszt a közel 400 cd/m2-t elérő fénysűrűségű, gyakran széles színterű és magas technikai szinten álló, &bdquo;címke nélküli” egyéb monitorokhoz képest. A másik – egyébként helyes – lépés a VESA-tól, hogy a HDR-t nem köti a felbontáshoz és a széles színtérhez (ami más HDR szabványoknál előírás). Ettől függetlenül a gyártók igyekeznek a színteret a DCI-P3 közelébe hozni – és ezért beszélünk egyre gyakrabban a monitoroknál is erről a színtérről. Egyszóval egyelőre a helyzet meglehetősen ellentmondásos. Többféle HDR formátum létezik, amelyek nem kompatibilisek egymással (bár ez hosszabb távon nyilván megoldható). Például a HDR10 nevű (viszonylag &bdquo;mérsékelt”) szabványt az UHD Alliance nevű szervezet a tv-készülékekre szabta, a megkívánt csúcsfényerő nagyobb 1000 cd/m2-nél (az OLED TV-knél 540 cd/m2-nél – vajon miért kellett ilyen kivételt egy szabványba beépíteni?), a minimális egyidejű dinamika 20.000:1, követelmény a legalább 4K-UHD felbontás és a DCI-P3 színteret legalább 90%-ban lefedő színtér. Nos, a vizsgált monitorunk e két utóbbi kívánalmat teljesíti, ám sem a minimális fénysűrűség, sem a dinamikatartomány nem elegendő a HDR10-hez. Egyelőre két olyan monitortípus létezik, amely papíron megfelel a HDR10 előírásainak. A tesztelt monitorunkon a &bdquo;HDR Xpert” logó szerepel, ami nem azonos az &bdquo;UltraHD Premium” logóval, amely a HDR10-megfelelőséget bizonyítja. Valójában az a helyzet, hogy a felhasználók túlnyomó többsége a monitorok esetében egyelőre nem igényel a HDR10-nek megfelelő óriási fénysűrűséget és dinamikatartományt, amihez egyébként brutális egyidejű kontrasztra lenne szükség, ami csak full array direct LED-es háttérvilágítással és fejlett local dimming-gel oldható meg. Persze lehet (sőt valószínű), hogy a fejlesztés ebbe az irányba fordul. Nem hiszem, hogy a HDR-rel szembe lehet menni, ez a haladás visszafogását jelentené, azonban a technikának még fejlődnie kell, hogy a kijelzők különféle fajtái elérhető áron alkalmasak legyenek erre (kivéve egy sor televíziókészüléket, amelyek szinte maradéktalanul tudnak egy vagy több szabványos HDR formátumot kezelni).   <h2>Játékra!</h2> Mivel a gyártó a monitort a FreeSync képességgel is ellátta, és a menüben van egy Gaming almenü is, arra következtethetünk, hogy fő rendeltetése mellett (grafika, fotó, film) a készülék játékra is alkalmas, az átlagosnál magasabb szinten. A hardcore játékosok persze a 60 Hz-es frissítési frekvencia miatt bizonyára nem ezzel a monitorral fognak játszani, de egyébként érdemes megvizsgálni, hogy válaszidő, késleltetés és mozgáselmosódás tekintetében hogyan teljesít a PE320QK. Ami a display lag-et illeti (mert mi most csak a monitor késleltetését vizsgáljuk, nem pedig a teljes input lag-et az egértől vagy billentyűzettől a látásunkig), a szokásos mérési módszert használtuk a Bodnar-féle lag-mérővel, kb. a képernyő középvonalában mérve. A műszer 60 Hz-en, 1080p felbontáson adja ki a villogó fehér téglalapokat, és HDMI-n keresztül csatlakozik a monitorhoz. <img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/ACER_PE320QK/024.jpg" alt="" /> A PE320QK késleltetése Gaming módban, Normal (közepes) overdrive mellett   A 11,9 ms-os mért érték egyik része a 60 Hz frissítési ciklusidő felének megfelelő kb. 8,3 ms. Ez az adott frekvencián a display lag abszolút minimuma, ami az LCD pixelek &bdquo;sample and hold” működéséből adódik. A maradék 3,6 ms legnagyobb részét esetünkben a válaszidő teszi ki. Mivel Gaming módban mindenféle járulékos késleltetést okozó funkció ki van kapcsolva, mondhatjuk, hogy nagyjából ez maga a válaszidő. Azonban a mért érték a feketéből fehérbe való átmenetet jellemzi (BtoW), és ez nem ugyanaz, mint a specifikációkban megadott GtoG (szürkéből szürkébe) válaszidő. Ez utóbbi – talán meglepő módon – jóval hosszabb, mint a BtoW, ráadásul a gyári mérési módját sem szokás közölni, és az értéke erősen függ attól, hogy melyik szürkéből melyik szürkébe váltanak a pixelek. Az overdrive-ot (a pixelek impulzusszerű túlvezérlése) éppen azért kellett bevezetni, hogy az enélkül túl hosszú válaszidő csökkenjen. Általában három vagy négy fokozatot találunk a monitorokon a kikapcsolt állapottól a maximumig, de sokszor már az Off állásban is alkalmaznak csekély overdrive-ot. A PE320QK esetében három overdrive fokozat van (Off, Normal és Extreme). A mozgó objektumok követő kamerás mérésével meg lehet határozni, hogy melyik beállítási fokozat az optimális, és képet kapunk az előbb említett &bdquo;sample and hold” működésből és szem természetes objektumkövetéséből adódó mozgáselmosódásról is. <img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/ACER_PE320QK/025.jpg" alt="" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /> <img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/ACER_PE320QK/026.jpg" alt="" /> <img src="https://oaziscomputer.hu/images/articles/tesztek/ACER_PE320QK/027.jpg" alt="" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /> A három fenti ábrán látható az Off, Normal, illetve Extreme overdrive-hoz tartozó utánhúzás (ghosting) az ufók 960 pixel/s sebességű mozgásakor. Látható, hogy ez a Normal állásban a legkisebb, Extreme beállításnál pedig feltűnő inverz (komplementer színű) utánhúzás jelenik meg a túlvezérlés miatt. A mozgó ufók alapvető &bdquo;eléletlenedése” a &bdquo;sample and hold” működés következménye 60 Hz-es frissítési frekvencia mellett – feltéve, hogy a szemünkkel követjük az ufók mozgását, ami természetes reakció   A FreeSync funkció – mint már többször megírtuk – segít a fix frissítési frekvencia és játék változó frame rate-je miatt jelentkező képhibák, anomáliák (tearing, stuttering, járulékos késleltetés) megszüntetésében a jobb játékélmény érdekében, a kétféle frekvencia dinamikus szinkronizálásával. Működési tartománya ennél a monitornál 30-60 Hz közötti. A technológiáról részletes leírás található az AMD honlapján: <a href="https://www.amd.com/en/technologies/free-sync">https://www.amd.com/en/technologies/free-sync</a> A FreeSync funkciót a monitor menüjében be kell kapcsolni, csak AMD grafikus kártyával működik, és a kártya vezérlőpaneljén szintén aktiválni kell a funkciót.   <h2>Összegzés</h2> A PE320QK elsődlegesen egy kiváló minőségű 4K-UHD designer és szerkesztésre alkalmas monitor, főleg grafikusoknak és filmeseknek, akik a profi fotósokkal ellentétben nem igénylik az Adobe RGB színteret. Igaz, a széles DCI-P3 színteret ez a monitor is tudja, de ez valamivel kisebb, és más alapszínei vannak, mint az Adobe RGB-nek. A digitális filmet szerkesztőknek viszont jól jön a DCI-P3, továbbá a HDR tartalom (PC-ről HDR játékok, külső forrásból 4K HDR streaming vagy 4K HDR fájl/lemez) megjelenítéséhez is &bdquo;passzol”. Fő rendeltetése mellett játékra is jól használható, főleg alkalmi vagy közepes szintű játékhoz, FreeSync támogatás mellett. A monitor késleltetése (lag) tökéletesen megfelel a játékhoz, de a válaszidő nagyobb, mint amit egy hardcore játékos igényelne. A készülék kiválóan kalibrálható mind az sRGB/Rec.709, mind a DCI-P3 referenciához, de ezen felül szükség esetén a standard EBU, illetve SMPTE-C színtartományra is beállítható. HDR megjelenítésre a 4K felbontás, a 10-bites panel és a DCI-P3 színtér szinte predesztinálja, de a maximálisan elérhető fénysűrűség, ill. alacsony egyidejű kontrasztarány (a local dimming hiánya) erősen korlátozza a HDR-képességeket. Ennek ellenére méltányolható az Acer jól sikerült HDR-kezelő algoritmusa.   <h2>Értékelés</h2> Ami tetszett <ul> <li>Jó minőségű és kellő méretű 4K-UHD IPS panel</li> <li>Esztétikus design, masszív állvány, stabil mechanikai felépítés</li> <li>Könnyen felszerelhető árnyékoló keret (tartozék)</li> <li>Jól megválasztott anti-glare bevonat</li> <li>Sok választható gyári preset (képi mód a megfelelő színbeállításokkal)</li> <li>Nagy natív színtartomány (DCI-P3-hoz közeli)</li> <li>Nagy sztatikus kontrasztarány</li> <li>USB-C (USB 3.1) csatlakoztatási lehetőség</li> <li>FreeSync a játékhoz</li> </ul> Ami kevésbé tetszett <ul> <li>Pontatlan gyári presetek (kalibráció és profilírozás szükséges a natív állapotból kiindulva)</li> <li>A képernyő homogenitása közepesnek mondható</li> <li>Az Adobe RGB színtér hiányozhat a fotósoknak</li> <li>Korlátozott HDR megjelenítés, bár a felbontás és a színtartomány ezt lehetővé tenné</li> </ul> A monitor tesztelését a monitorinfo.hu munkatársai végezték. A fent olvasható teszt egy rövidített összefoglaló, további érdekes részletek a <a href="https://monitorinfo.hu">monitorinfo.hu</a> weboldalon.